ZENEÓRA

DON GIOVANNI

Műfaja: dramma giocoso

Don Giovanni, vagy más néven Don Juan figurája legelőször az úgynevezett sevillai krónikában bukkan fel a XIV. században, és s 1630-ban megjelenik színpadon is. A Don Juanról szóló első drámai játék szerzője Tirso da Molina spanyol költő volt. Don Juan alakja a spanyol világhódítás idején született. Az akkori világ az amerikai aranypartoktól a flandriai kincses városokig tele volt spanyol kalandorokkal, akik fittyet hánytak erkölcsnek, törvénynek, emberségnek. 

A témát a legkülönbözőbb nemzetiségű és műfajú írók dolgozták fel: Moliére, E.T.A. Hoffmann, Dumas, Byron, Puskin.

Mozart Don Giovannija két felvonásos, a librettót Lorenzo Da Ponte írta. A prágai Rendek Színháza megrendelésére készült. Mozart ugyanis a Figaro prágai bemutatója után nagy népszerűségnek örvendett a cseh fővárosban. Bécsben kezdte komponálni, de Prágában fejezte be. Végül 1787. október 29-én mutatták be.

Szereplők

• Don Gonzalo de Ulloa, kormányzó (basszus)
• Donna Anna, a leánya (szoprán)
• Don Giovanni (bariton)
• Don Ottavio, Donna Anna vőlegénye (tenor)
• Donna Elvira (szoprán)
• Leporello, Don Juan szolgája (basszus)
• Masetto, parasztlegény (bariton)
• Zerlina, Masetto menyasszonya (szoprán)

Játszódik: Sevilla, 17.sz.

TÖRTÉNET:

Don Giovanni egy éjjel betör Sevilla kormányzójának házába azzal a céllal, hogy elcsábítsa a lányát, Donna Annát. A kormányzót Don Giovanni párbajban leszúrja és elmenekül. Eközben a városba érkezik Donna Elvira, akit Don Giovanni hűtlenül elhagyott; Donna Anna pedig rádöbben, hogy Don Giovanni volt a támadója azon az éjjelen. A városban éppen Masetto és Zerlina eljegyzését tartják. Amíg Don Giovanni azon fáradozik, hogy elcsábítsa a menyasszonyt, megjelenik Donna Elvira, Donna Anna és vőlegénye, Don Ottavio, akik le akarják leplezni a gazembert. Don Giovanninak sikerül elmenekülnie, s jól megveri Zerlina, a parasztlány jegyesét, Masettót. Elbizakodottságában meghívja a kormányzó sírján álló kőszobrot vacsorára, aki bűnbánatra szólítja fel. Don Giovanni azonban ellenkezik,  ezért bűnei vezekléséül a kőszobor magával rántja a Pokolba.

Az opera zenéjéről:

Nyitány:

Állítólag a bemutató előtti utolsó éjszakán komponálta, a partitúra helyett, egyenesen szólamokba írva. Állítólag a lapokat egyesével csúsztatta ki az ajtó alatt. Kezdete: d-moll, az opera alaphangneme. A lassú bevezetés tragikus hangja az opera végkifejletét előlegzi. A szonáta formájú gyors rész (D-dúr) a soha meg nem nyugvó, a gyönyöröket féktelenül habzsoló címszereplő portréja.

Jelentősebb áriák, duettek, együttesek:

1. felvonás

Leporello regiszteráriája, melyben Donna Elvirának mutatja be gazdája, Don Giovanni kalandjait. Érdekessége, hogy az áriák szokványos felépítése itt megfordul: a gyors bevezetőt egy lassú, illusztráló szakasz követi.

Don Giovanni és Zerlina duettje (La ci darem la mano) – a nemes úr udvarol a parasztlánynak házasságot ígérve. Zerlina kezdetben húzódozik, amit szaggatott szólama is jól kifejez, végül azonban A-dúrban, a teljes egyetértés hangján fejezik be a duettet. Ezt a dallamot később többen is feldolgozták: Beethoven, Chopin, Liszt.

Donna Anna áriája (Or sai  chi l'onore) – Donna Anna felismeri támadóját, elmondja Don Ottavio-nak, hogy mi történt, utána pedig ebben az áriában ösztökéli Don Ottaviót a bosszúra. Drámai basszus-echók  hatásos egyszerűsége jellemzi Mozart zenekar kezelését. Az áriát csak vonósok, kürtök, oboák és fagottok kísérik, és ezek is csak ritkán szólnak egyszerre. 

Don Giovanni pezsgőáriája – ami valójában egy bordal. A hős az elkövetkező hódításaira iszik. Hangszerelésének érdekessége, hogy Mozart a vonósok mellett először használja a teljes fafúvós együttest. S bár a hangnem a nem túl világos B-dúr és például a brácsa szólamot is osztja, mégsem válik nehézkessé, hanem inkább világos és elegáns hangzású lesz.

Zerlina áriája – amivel a féltékeny Masettot nyugtatja. A zenekarból kiemelkedő csellószóló szinte úgy hat, mintha simogatná a férfit.

Finale – A láncfinálék típusába tartozik. Ennek kiemelkedő része , amikor Anna, Elvira és Ottavio fölérnek a bálterembe. Itt találkozhatunk egy érdekes operai jelenséggel, ez pedig az úgy nevezett banda. A banda a zenekari árokban lévő zenekar mellett a színpadon megjelenő kis zenekar. Bandának csak Mozart után kezdték hívni, és Mozart az elsők között van, aki ilyet alkalmaz. A Don Giovanniban pedig nem is egy, hanem 3 kis zenekar is jelen van a színpadon, mivel Don Giovanni bálján 3 féle tánc is elhangzik. Az első a menüett, amit a felsőbb osztály képviselői járnak (Donna Anna és Don Ottavio). Don Giovanni Zerlina elcsábításán buzgólkodik, és felkéri egy kontratáncra. Közben Leporello, Don Giovanni szolgája Zerlina jegyesét Masettót próbálja lefoglalni, és egy esetlen német táncot akar vele eljárni. Mozart a 3 táncot végül egyszerre szólaltatja meg, miközben a 3 páros más-más formát táncol.

2. felvonás

Don Giovanni canzonettája (Deh vieni alla finestra) - Szerenád Donna Elvira szobalányának. Don Giovanni mandolinon kíséri magát.

Temető jelenet - Don Giovanni Leporellóval a temetőbe menekül, ahol megszólítja őket a Kormányzó kőszobra. Don Giovanni megparancsolja Leporello-nak, hogy hívja meg a szobrot vacsorára. A Kormányzó kötött mozgású, deklamáló stílusban énekel, hangját 3 harsona kíséri. Hozzájuk csatlakoznak még a fafúvósok is. Ezek a zenészek valószínűleg a színpad mögött vagy alatt játszottak, mivel a partitúrában hiányzik minden dinamikai utasítás. Amikor a szobor elfogadja a meghívást,a harsona hiányzik, valószínűleg a zenészek ekkor tértek vissza a nagyzenekarhoz.

Vacsorajelenet, finálé - Don Giovanni vacsorázik, Leporello szolgálja fel a fogásokat, közben elcsen néhány falatot, ami Don Giovanni észrevesz. Direkt beszélteti Leporellót és mulat rajta, hogy nem tud beszélni a tele szája miatt. A vacsora alatt megszólaló zenék közül kettő a kor egy -egy másik operájából idézet (Soler: Una cosa rara és Sarti: I due litiganti), a 3. pedig idézet a Figaro házasságából (Figaro áriája - Non piú andrai). 

Közben megjelenik Donna Elvira és utoljára kéri Giovannit, hogy változzon meg. Végül elhagyja a termet és belép a Kormányzó kőszobra. A zene itt visszahozza a nyitány első ütemeit, némi harmóniai változtatással. Meglepetés-effektus a nyitó szűkített szeptimakkord. Bár a nyitány zenéje tér vissza, de nem hangról hangra. Sokkal gazdagabb hangszerelést alkalmaz.