ZENEÓRA

ABC-s HANGOK (VIOLINKULCSBAN)

HANGKÖZÖK

(A pirossal bekeretezett hangok a kis szekundokat jelölik, a hangok alatt megjelenő betűk  - d r m f s l t - pedig a szolmizációs elnevezésüket C-dúr szerint, vagyis C=dó)

Két egymás után vagy egyszerre megszólaló hang távolságát nevezzük hangköznek. Elnevezésük latin eredetű: prím, szekund, terc, kvart, kvint, szext, szeptim, oktáv,( nóna, decima).

A hangközöknek több fajtája van. A tiszta hangközök közé tartozik a prím, a kvart, a kvint és az oktáv.

A tiszta hangközök mellett lehetnek kis és nagy hangközök. Ilyenek a szekund, a terc, a szext, a szeptim, (és a nóna).

Ezen kívül vannak bővített és szűkített hangközök, melyeknek valamelyik hangjuk fél hanggal magasabb vagy alacsonyabb lesz.

I.) Tiszta prím (T1)

Két azonos hang közötti távolság. Pl:

II.) Szekund

A prím kivételével minden hangközt fel tudunk építeni szekundokból, ezért ezek megtanulása a legfontosabb ahhoz, hogy biztosan helyesen fel tudjunk építeni egy hangközt.

Nézzük, meg, hogy egy hétfokú, azaz diatonikus hangsoron  belül hogyan alakul a kis és nagy szekundok viszonya:

Tehát a hétfokú skálán belül 2 darab kis szekundot találunk (E-F; H-C; vagy szolmizálva: mi-fá; ti-dó), az összes többi nagy szekund. Nézzük meg tehát csoportosítva:

1. Nagy szekundok (N2):

2. Kis szekundok (K2):

Ha tehát a szekundokat megjegyezzük, bármilyen másik hangközt fel fogunk tudni építeni.

III.) Terc

1. Nagy terc (N3)

A nagy terc 2 darab nagy szekundból épül fel.

2. Kis terc (K3)

A kis terc 1 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (1 db N2+ 1db K2)

IV.) Tiszta kvart (T4)

A tiszta kvart 2 darab nagy szekundból, és 1 darab kis szekundból áll (2 db N2 + 1db K2). Ha módosítás nélküli hangra építünk fel tiszta kvartot, akkor könnyű dolgunk van, mert az F hang kivételével minden hangra tiszta kvartot tudunk felépíteni:

Ha az F-hangra építünk fel egy kvartot módosított hang nélkül, akkor bővített kvartot kapunk, mert csupa nagy szekundokból áll. Hogy tiszta kvart legyen belőle, a felső H hangot le kell szállítanunk egy fél hanggal:

V.) Tiszta kvint (T5)

A tiszta kvint 3 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (3 db N2 + 1 db K2). A tiszta kvintnél hasonló a helyzet, mint a tiszta kvartnál. A H hang kivételével minden hangra tiszta kivintet tudunk felépíteni:

Ha a H-hangra építünk fel egy kvintet módosított hang nélkül, akkor szűkített kvintet kapunk, mert 2 darab kis szekundot találunk benne. Hogy tiszta kvint legyen belőle, a felső F hangot fel kell emelnünk egy fél hanggal:

V.) Szext

1. Nagy szext (N6)

A nagy szext 4 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (4 db N2 + 1 db K2).

2. Kis szext (K6)

A kis szext 3 darab nagy szekundból és 2 darab kis szekundból áll (3 db N2+ 2 db K2).

VI.) Szeptim

1. Nagy szeptim (N7)

A nagy szext 5 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (5 db N2 + 1 db K2).

2. Kis szeptim (K7)

A kis szext 4 darab nagy szekundból és 2 darab kis szekundból áll (4 db N2+ 2 db K2).

VII.) Tiszta oktáv (T8)

Az oktáv az alaphangtól számított 8. hang. Ha elértük egy alaphang oktáv hangját, a hangsorunk újra kezdődik. Az oktáv 5 darab nagyszekundból és 2 darab kis szekundból áll (5 db N2 + 2 db K2).

Példa:

HANGKÖZÖK ÉPÍTÉSE A MÓDOSÍTÓ JELEK HASZNÁLATÁVAL

Háromféle módosító jelet használunk a klasszikus zenében.

1.  A kereszt a hangokat fél hanggal felemeli. A hangok elnevezése a következő:

C → CISZ

D → DISZ

E → EISZ

F → FISZ

G → GISZ

A → AISZ

H →HISZ

2.  A bé a hangokat fél hanggal leszállítja. A hangok elnevezése a következő:

C → CESZ

D → DESZ

E → ESZ

F → FESZ

G → GESZ

A → ASZ

H → BÉ

3. A feloldójel pedig ha már nincs szükség a kereszt vagy a bé használatára, akkor feloldja, semlegesíti őket.

Amikor hangközt építünk, mindig meg van adva az alaphang, amin nem lehet változtatni. Ez lehet módosítás nélküli, vagy módosított jellel ellátott hang. Ehhez építjük mindig felfelé vagy lefelé az adott hangközt.

A hangközök építésénél a keresztek és a bé-k elhelyezése a következő:

Amikor felfelé építünk egy hangközt, a kereszt a kis hangközből nagyot csinál. A következő példában D alaphangra építünk felfelé nagy tercet. Először kiszámoljuk, hogy D-re melyik lesz a terc hang (F), majd megnézzük, hogy így nagy vagy kis tercet kapunk-e. D-F = kis terc, mert találunk benne egy kis szekundot (E-F). Tehát, mivel a D alaphanghoz nem nyúlhatunk, módosítani kell a felső hangot. Hogy a kicsiből nagyot csináljunk, meg kell emelnünk a felső hangot egy fél hanggal, vagyis az F elé egy keresztet kell tenni. Így a D-FISZ hangköz már egy nagy terc lesz:

Amikor lefelé építünk egy hangközt, a kereszt a nagy hangközből kis hangközt csinál. A következő példában A hangra építünk lefelé kis tercet. A-ra a terc hang lefelé az F. A-F= nagy terc, mivel két nagy szekundból áll. Mivel az A alaphanghoz nem nyúlhatunk, módosítanunk kell az alsó hangot. Hogy nagyból kicsit csináljunk, az alsó F-et fel kell emelnünk fél hanggal, hogy kis tercet kapjunk. Így az A-FISZ hangköz már egy kis terc lesz:

Nézzük meg a bé-ket is. Amikor felfelé építünk egy hangközt, a bé a nagy hangközből kicsit csinál, pont fordítva, mint a kereszt. A következő példában A hangra kell felfelé építeni egy kis szekundot. A-ra a szekund hang a H. A-H = nagy szekund. Hogy a nagyból kicsit csináljunk, a felső H hangot le kell szállítanunk fél hanggal. Így az A-BÉ hangköz már kis szekund lesz:

Amikor lefelé építünk egy hangközt, a bé a kis hangközből nagyot csinál. A következő példában a C hangra építünk lefelé nagy szextet. C-re lefelé a szext hang az E. C-E= kis szext. Hogy nagy szext legyen belőle, az alsó E hangot le kell szállítanunk egy fél hanggal. Így a C-Esz, már nagy szext lesz: