ZENEÓRA

Joseph Haydn

(1732 Rohrau – 1809 Bécs)

Apja bognármester volt, mindenféle zenei képzettség nélkül, csak saját kedvtelésére játszott citerán. Haydn tehetsége korán megmutatkozott, valójában az egyik rokona figyelt fel rá. 6 évesen már miséket énekelt a helyi templom kórusában. Itt hallotta meg egy bécsi karnagy és elvitte Bécsbe a Stephansdom fiúkórusába. Itt 18 éves koráig énekelt a szoprán szólamban. Rendszeres zenei képzésben nem részesült, autodidakta módon tanulta meg a hangszerek kezelését. Tulajdonképpen ezért nem lett egyik hangszer virtuóza sem.

1. kompozícióira Fürnberg báró figyelt fel. Az ő ajánlására került 1759-ben Morzin gróf lukaveci (Csehország) kastélyába, mint a házi zenekar igazgatója.

1761: Esterházy Pál Antal herceg szerződtette udvari zenekarához másodkarmesternek, majd Werner, az első karmester halála után ő lett a rezidencia zenei életének a vezetője. 1790-ig élt Magyarországon, Kismartonban (ma Ausztria – Eisenstadt) és Eszterházán (ma Fertőd) a család szolgálatában. Életművének jelentős részét itt komponálta.

Esterházy Pál halála után fia Miklós lett a családfő, aki a művészetek nagy kedvelője is volt. Ő maga is játszott a baryton nevezetű vonós hangszeren, melyre Haydn 175 darabot komponált neki. Esterházy Miklós volt az, aki Fertődből „magyar Versailles”-t építtetett, ezért kortársai Fényes, vagy Pompakedvelő Miklósnak nevezték. Kastélyában operaelőadásokat is rendezett. Haydn kora reggeltől késő éjszakáig dolgozott. Komponált, betanított és vezényelt.

Miklós herceg halála után fia Antal, aki nem volt nagy zenekedvelő, feloszlatta a zenekart, de meghagyta Haydn karmesteri rangját és évjáradékot biztosított neki.

Haydn Bécsbe költözik. Itt keresi meg Salomon, egy londoni hegedűművész és hangverseny-vállalkozó, aki ráveszi, hogy utazzon el Londonba és vezényeljen műveiből. Haydn végül kétszer járt Londonban 1791-92-ben és 1794-95-ben. Ezzel az addig hazájából ki sem mozduló zeneszerző világhírre tett szert. Műveit lelkesen fogadták, az Oxfordi Egyetem díszdoktorává avatta. Új műveket is alkotott Londonnak (12 szimfónia). Itt hallotta először Händel oratóriumait, és ez igen nagy hatással volt rá.

Életének utolsó éveiben csak vonósnégyeseket és 2 oratóriumot komponált.

Műveinek jegyzékét Anthony von Hoboken holland zenegyűjtő állította össze és Hob.-nak rövidítjük. A Hoboken jegyzékben római számok jelölik a műfajokat, arab számok pedig az egyes műveket keletkezésük sorrendjében.