ZENEÓRA

Wolfgang Amadeus Mozart

 (1756 Salzburg – 1791 Bécs)

Zenei tehetsége korán megmutatkozott, első zeneműveit hatévesen improvizálta. Édesapja, Leopold Mozart a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt, hosszú koncertkörutakat szervezett gyermekei számára, amelyek során a csodagyerekek a korabeli Európa szinte valamennyi jelentős zenei és uralkodói központjába eljutottak. A fiatal Mozartnak így lehetősége nyílt megismernie a korabeli Itália, Párizs, London, Bécs zenei világát. Tizenegy évesen már egész estét betöltő vígoperát komponált, tizennégy évesen pedig megírta első opera seriáját.

Két itáliai utazásuk után apa és fia hosszabb időt töltött Salzburgban, majd miután Leopold kenyéradója Hieronymus Colloredo érsek nem engedélyezte az apa hosszabb időre való eltávozását, Mozart az édesanyjával indult utolsó nagy koncertkörútjára, Párizsba. Útközben hosszabb időt töltöttek Mannheimben, ahol megismerte első nagy szerelmét, Aloysia Webert. Párizsban aztán nem sikerült állást találnia, ráadásul édesanyja megbetegedett és meghalt. Miután hazautazott, az érseki udvar muzsikusa lett. 1781-ben a müncheni városi színház felkérte, hogy komponáljon új operát a karneváli szezonra. Mozart elvállalta a feladatot, és megírta az Idomeneót, amely nagy sikert aratott. A bemutató után a városban töltötte az egész farsangi időszakot, majd rokonaihoz utazott Augsburgba. Innen rendelte magához Hieronymous Colloredo érsek Bécsbe. A császárvárosban többször is megalázóan bánt Mozarttal, aki ezt nem hagyta szó nélkül. Végül úgy megsértette a főpapot, hogy szó szerint kirúgták az érseki palotából.

Mozart ekkor végleg szakított a salzburgi érseki udvarral. Bécsben telepedett le, ahol elsősorban tanításból tartotta fenn magát. 1782-ben feleségül vette Costanza Webert. Még ebben az évben bemutatta a Szöktetés a szerájból című daljátékát, amely első komoly operasikere volt Bécsben. Mozart hasztalan próbált szert tenni jól jövedelmező állásra. 1786-ban megírta a Figaro házasságát, első közös operáját Da Pontéval. A darab a szerzők elleni intrika miatt nem sokáig volt műsoron Bécsben, de Prágában nagy sikert aratott. A cseh főváros meg is hívta Mozartot, hogy személyesen vezényelje az opera néhány előadását a városban, illetve, hogy ott koncertezzen. A prágai színház új operát is rendelt tőle. 1787-ben a Don Giovannit óriási sikerrel mutatták be Prágában.

A Don Giovanni ezután Bécsben is nagy sikert aratott, ennek következtében II. József új operamegbízást adott a zeneszerzőnek. Ennek az eredménye az 1790-ben bemutatott Cosi fan tutte lett. Még ebben az évben meghalt a császár. Utódja, II. Lipót figyelmét nem tudta felhívni magára. Közben egyre többet betegeskedett. Nem sokkal Bécsbe való visszatérése után Emanuel Schikaneder színházigazgató rendelt tőle új operát. Közben Prágából is felkérést kapott: operát rendeltek tőle II. Lipót cseh királlyá koronázására. Mozart eleget tett a kérésnek, minden más munkáját félbe hagyva megkomponálta a Titus kegyelmét, amely szép sikert aratott. Nem sokkal utolsó operája, A varázsfuvola bemutatója után ágynak esett. Egy rövid időre jobban lett, de 1791. november 20. után már nem volt képes elhagyni otthonát. December 5-én hajnali egy óra körül hunyt el.