ZENEÓRA

Liszt Ferenc

(1811 Doborján-1886 Bayreuth)

Gyermekkor

Beteges gyerek volt, sokszor belázasodott, többször életveszélyesen.

Édesapja kiváló amatőr zenész volt, jól zongorázott, Liszt első tanára volt. 1819-től keres tanárt és lehetőséget fia tehetségének kibontakoztatásához. Bécsbe szerette volna vinni. Végül Karl Czerny vállalta el Liszt tanítását jelképes összegért.

1820 október: Sopron – régi Kaszinó- Liszt bemutatkozása a közönségnek Ries: Esz-dúr   zongoraversenyével.

1820 november 26: Liszt Esterházy pozsonyi palotájában a magyar nemességnek adott koncertet. A nemesek alapítványa a fiú taníttatására évi 600 Ft-ot ajánlott fel.

Apja zeneelmélet oktatásra Antonio Salierit kérte fel, aki szintén ingyen tanította. Az ő felügyelete alatt született Liszt 1. műve a Tantum ergo.

1822 . december 1: 1. bécsi koncert. – nagy siker. Később Czerny elvitte Beethovenhez, aki először elutasító volt, de amikor a gyerek Liszt játszott neki, megenyhült (Liszt elmondása alapján itt homlokon csókolta Beethoven és elismerő szavakat mondott neki).

1823: koncert Pesten A Hét Választófejedelem fogadóban.

Pesten meglátogatják apjával a ferences kolostort – egész életre szóló hatás.

Párizs és az első nemzetközi turnék

Liszt apja a nemzetközi turnéknál Mozart útját követte (München, Augsburg, Strassburg, Stuttgart).

1823 decembertől Párizsba telepednek le.

1. szállásuk Erard zongoragyáros lakásával szemben volt. Liszt ajándékba kap Erardtól egy új zongorát – 7 oktávos, ismétlőmechanikás (a zongorista többször is megismételhette a hangot mielőtt a billentyű teljesen visszapattant volna – Liszt terjesztette el a hangszert Európában).Innentől Erard szállíttatta Liszt koncertjeire zongoráit, Liszt pedig reklámozta azokat.

Liszt felvételizett a párizsi Conservatoire-ba, de Cherubini az igazgató nem vette fel idegen származása miatt.

Zeneelméletet végül Antonin Reichától, zeneszerzést Ferdinando Paërtől tanult.

1. nyilvános koncert: 1824. március 7. – Olasz színház. Hatalmas siker, koncertek sorozata, nemesek csodálata. Mozart reinkarnációjának tartották.

Magába szívja a francia kultúrát, megtanul franciául.

1824 – London. 2 nyilvános koncertet ad, estélyeken lép fel. Csúcs a windsori kastélyban IV. Györgynek adott magánkoncert. Londonban elkezdett komponálni is.

Még 1824-ben kapott operaírásra felkérést, amit 1825. október 17-én bemutattak az Académie Royale-ban. Címe: Don Sanche, avagy a szerelem várkastélya. 4 előadást ért meg.

1826. január elején hat hónapos koncertkörútra indult apjával Dél-Franciaországba, majd rövid párizsi tartózkodás után Svájcba.

Liszt ekkor lelki válságba került, mert zavarta a „mutatványos kutya” szerep. Vallásos tárgyú könyveket olvasott, végül közölte apjával, hogy pap szeretne lenni. Apja meggyőzte, hogy nem az az ő útja.

1827: Boulogne – apja meghal. Liszt Ferenc visszatért Párizsba, anyja hozzá költözött.

Felhagy a koncertezéssel, arisztokrata kisasszonyokat tanít, és egy lánynevelő intézet kinevezett tanára lesz.

1. szerelem: Caroline de Saint-Cricq (X. Károly kereskedelmi miniszterének lány, tanítványa)- az apa ellenzi Liszt alacsony származása miatt. Liszt idegösszeomlást kapott, újra pap akart lenni.

Elvonultságából az 1830-as júliusi forradalom ragadta ki – forradalmi szimfóniát akart írni (vázlatai maradtak fenn – 4 dallamot dolgozott fel: huszita dal a 15. sz.-ból; Erős vár a mi Istenünk; francia népdal; Marseillaise)

A forradalom után Liszt gyakran látogatta a saint-simonisták szektáját (Jézus tanait a szocializmus eszméivel kapcsolták össze), viszont soha nem volt szektatag. Amikor a szekta vezetői összetűzésbe kerültek a törvénnyel, Liszt is megszüntette a kapcsolatait velük.

„Remetesége” után egyre több előkelő hölgy részesítette kegyeiben. Anyja meg akarta házasítani de Liszt ellenállt.

Zenész kortársak, barátságok

1830-as évek szellemi központja Párizs volt. Aki a szellemi életben számított, mind itt élt vagy ide látogatott.

Megfordultak itt a kor legjobb zongoristái is: Kalkbrenner, Herz, Pixis, Thalberg, Cramer, Chopin. Tökéletes technikájuk forradalmasította a zongorajátékot.

Liszt 1832-ben hallotta Paganinit játszani, hatására 4-5 órákat gyakorolt és megpróbálta megvalósítani a zongorán azokat a fogásokat,amiket Paganininél látott. Paganini hatására születtek meg 1838-ban az ún. Paganini etűdök. A darabok Paganini néhány caprice-ának és más hegedűművének az átiratai.

Marie d'Agoult

1833-ban ismerkedtek meg (Marie 28 éves férjezett, 2 gyerek anyja, Liszt 21 éves). 1835-ben Marie otthagyta férjét, Charles d’Agoult grófot és Liszttel Svájcba szökött (Marie terhes lett Liszttől).  Genfbe mennek, majd 1835. december 18 -án megszületik 1. gyermekük, Blandine. Anyakönyvi kivonatában anyja neve álnéven szerepelt, hogy Blandine Liszt törvényes gyereke lehessen.

Liszt tanár lesz az akkor nyíló genfi Konzervatóriumban. Genfben írja meg az Album d’un voyageur (Egy utazó naplója) néhány darabját. – Svájc természeti élmények – bekerülnek az Années de Pélerinage (Zarándokévek) 1. Svájc kötetébe.

1836-ban visszatérnek Párizsba. Nagy társasági életet élnek, George Sanddal egy szalont visznek. Chopint ők ismertették meg Sanddal.

1837-ben Comóban megszületik 2. gyermekük Cosima.

1838-39

Március – nagy pesti árvíz. Bécsben jótékonysági koncertsorozatot ad (8 koncert 24.000 arany Ft) és visszatér a nyilvános szerepléshez. Patriotizmusa is feltámad.

Koncertjei műsorán játszott pl. Scarlatti darabot is – innentől divat lett a régi korok szerzőinek műveit műsorra tűzni. Számos Schubert dalt átírt  -népszerűsítette Schubert műveit. Legnépszerűbb az Erlkönig volt.

Május 9. – megszületik fiuk Daniel.

A virtuóz évek (1839-1847)

Heti 3-4 koncert (8 év alatt több, mint 1000).

Jár: Spanyolország, Portugália, Németország, Ausztria, Franciaország, Anglia, Lengyelország, Románia, Törökország, Oroszország.

Ő találta fel a modern értelemben vett szóló-zongoraestet. Tőle származik a szólóest angol elnevezése – recital.

Ő játszott először emlékezetből teljes műsorokat.

Ő játszotta először a teljes billentyűs repertoárt Bachtól Chopinig.

Ő állította a zongorát párhuzamosan a színpaddal, hogy a nyitott fedele a közönség felé verje a vissza a hangot.

Ő lépett először színpadra több ezres tömegek előtt.

Sokat és gyorsan tanult.

Jobb zongorák melyeken koncertezett: Broadwood, Schtreicher, Pleyel, Erard

Rosszabb minőségű zongorák szinte szétestek a keze alatt (pl.orosz cárné előtti koncert)

Liszt magas társadalmi rangra emelte az előadóművészetet (a művész felsőbbrendű lény).

Címei: belga Oroszlánkereszt; III. Károly Rend lovagja (spanyol); Nechal-Iftikar Rend gyémántjai (török); Ordre pour le Mérite (porosz katonai)

Koncertjeinek műsorát általában mások állították össze, így a műsor színvonala sokszor elég alacsony volt.

Kiszolgálta a közönség ízlését operaátirataival, rögtönzéseivel.

A modern zongorajáték megalapozója volt.

10-12 órát is gyakorolt naponta – állóképességet növelő gyakorlatok. (skálák, arpeggiók, trillák, repetált hangok).

Ujjai hosszúak voltak, ujjvégük tompa.

Ujjai függetlenségére nagy hangsúlyt helyezett – minden skálát minden ujjrenddel eljátszott.

Nem két 5 ujjas, hanem egy 10 ujjas egységnek tekintette a zongorista kezét. (Czerny hatása)

Specialitásai az ugrások voltak.

Magyarország (1839-40)

Pozsony – Batthyány gróf vendége –koncertek (Rákóczi induló átirat – titkosrendőrség)

Pest – Festetics vendége – kórus, zenekar fogadta. Metszeteket készítettek róla, cukrászok tortákat csináltak Liszt felirattal. Találkozott Széchenyi Istvánnal és más politikusokkal   (Magyarország követét látták Lisztben).Nemesi címért folyamodtak Liszt számára, de V. Ferdinánd visszautasította.

Csúcspont: 1840. január 4. – zongoraest a Nemzeti Színházban – a magyar nemesek egy csoportja díszkarddal ajándékozta meg (a külföldi sajtóban gúny tárgya lett emiatt).

Január 11. koncert a Nemzeti Zenede megalapításának javára (karmesterként debütált).

Megismerkedik Vörösmartyval, aki megírja a Liszt Ferenchez c. ódáját.

Találkozik a ferencesekkel is.

Február: Sopron – koncert, díszpolgár.

Hazalátogat Doborjánba (az egész lakosság kivonult üdvözlésére).

A nagy nemzetközi turnék

1840: 

Prága; Drezda – Schumann is hallotta játszani; Lipcse; Anglia

Először találkozik Wagnerrel.

1841:

Párizs – koncertek, többek közt a Beethoven emlékműért.

Frankfurt am Mainban belép a Szabadkőműves Páholyba.

1. koncert Weimarban

→ Jó barátság Károly Frigyes nagyherceggel és feleségével Marija Pavlovnával (az orosz cár nővére)

→ 1842-ben amikor újra ott járt felajánlották neki az udvari karmester címet (2-3 havi ottlét)

1842:

Berlin: hatalmas siker – „Lisztománia” (Heine)

Königsberg – díszdoktorrá avatják.

Szentpétervár – Alexandra cárné pártfogolja. Ő az első művész Oroszországban, aki hatalmas tömeg előtt játszott.

Moszkva – viharos fogadtatás, 1 helyett 8 koncert.

Oroszországi útjai hatottak az orosz zene fejlődésére (érdekelték az orosz népdalok, bíztatta a zeneszerzőket, hogy nyugodtan építkezzenek azokból)

Kapcsolata Marie-val végleg megromlott, miután az Daniel Stern álnéven kiadta Nélida c. regényét, melyben a főszereplőt Lisztről mintázta.

1844-45

Koncertturné az Ibériai félszigeten – 1. zongoravirtuóz, aki bejárta Ibériát.

Sok időt töltött Magyarországon: jótékonysági koncerteket ad, barátságot köt  Augusz Antallal, Teleki és Festetics grófokkal. Ígéretet tesz Pécsett Scitovszky érseknek, hogy komponál egy ünnepi misét a székesegyház restaurálására (elmarad a hosszú munkálatok   miatt, később ez lesz az Esztergomi mise)

Koncerteket ad Erdélyben és Romániában.

1847

3. oroszországi út. Kijevben megismerkedik Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnével, aki élete 2. felének társa lesz. Megértette, biztatta és bátorította a komponálásra, Liszt érdekeit saját érdekei felé helyezte. Liszt feleségül szerette volna venni – nem jött létre, mert nem bontották fel Carolyne házasságát. Mikor viszont Wittgenstein herceg meghalt 1864-ben Liszt már felvette az alsóbb papi rendeket és nem nősült.

A WEIMARI ÉVEK

1848 – 1861

1848-ban költözött Weimarba. A folyamatos koncertezés kikezdte az egészségét. Több időt akart a komponáláshoz. Imponáló volt, hogy ő virágoztassa fel a környék kulturális életét.

Küldetésnek tekintette a tehetségek támogatását - ezt sok támogatottja azzal „hálálta meg”, hogy ellene fordult (féltékenyek voltak arra, hogy másokat is támogat, és többen nem is szerették Liszt zenéjét, míg ő elismerte az övéket pl. Schumann, Mendelssohn).

Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegné is odaköltözött hozzá. Mivel Carolyne válását megtagadta a cár, Carolyne pedig nem ment vissza Oroszországba így száműzték és az udvarral nem álhatott szóba. Carolyne-t ezért a weimariak is kitaszítottként kezelték, és emiatt, valamint irigységből Liszttel sem bántak megfelelően. Emiatt sokat utaztak, Liszt számos városban megfordult, mint karmester.

Anyagilag sem becsülték meg, és az udvarnak sem volt annyi vagyona, hogy valóban virágzó zenei életet tudjon Liszt teremteni.

1849-ben bemutatja Wagner: Tannhӓuser c. operáját Weimarban, majd Wagner hozzá fordult, a drezdai forradalom kitörése után és Liszt politikai menekültként rejtegette (Wagnernak aktív szerepe volt a drezdai forradalomban). Liszt segített Wagnernek Svájcba menekülni.

Míg Wagner száműzetésben volt, a többi német várossal ellentétben Liszt Weimarban előadta több operáját. Itt volt többek között a Lohengrin ősbemutatója, ami nagy visszhangot keltett. 

1854-ben Zürichben és Baselben is találkozott Wagnerrel, majd együtt mentek Párizsba, ahol találkoztak Liszt 8 éve nem látott gyerekeivel.

1854 novemberében Liszt megalapítja a Neu Weimar Verein-t azzal acéllal, hogy felvegye a harcot a Németország szerte uralkodó nyárspolgári szellemmel. Tagjai között zenészek, költők, festők írók is voltak. Céljuk valami új létrehozása volt.1855-re a szervezet szétment.

1857-ben férjhez ment Cosima Hans von Bülowhoz.

1858 márciusában Liszt ismét Pestre utazott, ahol felvették konfráternek a ferences rendbe.

1859-ben Ferenc József a Vaskorona Rendet ajándékozta neki, ami örökletes nemességgel járt.

Liszt lemond karmesteri pozíciójáról.

Meghal fia Daniel.

1860-ban díszpolgárrá avatják Weimarban.

Carolyne Rómába megy házassága felbontása ügyében.

Liszt végrendeletet ír.

1861-ben Rómába utazik.

RÓMA (1861-69)

1861: A pápa először áldását adja a frigyre, majd visszavonja.

1863: visszavonul a Madonna del Rosario nevű kolostorba

1865: megkapja a tonzúrát és felveszi az alsóbb papi rendeket – abbé lesz.

Magas egyházzenei pozíciót remél. Elsősorban egyházi zenét ír.

1862: Blandine halála.

Cosima és Wagner közti viszony kitudódik, kapcsoltuk évekre elhidegül. Wagner féltékeny lett Lisztre Cosima miatt, aki törődött apjával.

1865: újabb pesti út: Szent Erzsébet legendájának bemutatása.

Megjelenése Magyarországon vegyes érzelmeket kelt – intrikák és tisztelet. Az ellenkezést az 1859-ben megjelent „Cigánykönyv is szította, ami sokakat megbántott hazafias érzéseikben.

Megbízást kap, hogy írjon Ferenc József és Erzsébet királyné budai koronázására egy misét. A Koronázási mise előadói bécsiek voltak, Liszt nem kapott az udvartól meghívást így a karzatról nézte végig.

A „háromszögletű életmód”

Róma-Weimar-Pest

1870-től felváltva tartózkodik a 3 városban. Állandó lakást kap Weimarban és Pesten is. 1. lakás Pesten: a mai Nádor u. 20. Mindhárom helyen tanít, időnként koncerteket ad.

1870-73 magyarul tanul.

1875: Zeneakadémia megnyitása: Hal tér 4.

1881-ben költözik utolsó pesti lakásába, ami ma a Liszt Múzeum a Régi Zeneakadémián.

Élete utolsó éveiben folyamatosan utazott.

Szeme romlott.

1883-ban meghal Wagner, halála előtt 6 héttel Liszt náluk volt Velencében és rossz előérzettől vezérelve elkezdett komponálni egy Gyászgondolát.

Wagner halálára és emlékére 4 művet is írt.

1886 februárjában Liszt megfázott, és innentől folyamatosan beteg volt.

Elutazott lányához Bayreuthba, ott érte a halál.